Vállalható Vállalkozás Teszt >>

Csuzi Marci

a Bridge Budapest ösztöndíjasa, Prezi, San Francisco, 2014

5 dolog, amit a Prezi jobban csinál, mint a legtöbb magyar cég

 A Preziből nem lehet elkésni


Emlékszem, ahogy pár hónapja még heves szívdobogás közben számoltam a perceket a metrón, bízva abban, hogy most az egyszer gyorsabban teszi meg a távot a lakásom és a munkahelyem között, mint máskor. Szinte mindennap így ültem a metrón. Mesteri szintre fejlesztettem a félkezes nyakkendő kötést miközben a másik kezemmel a reggeli riportokat nyomtattam. Utáltam. A reggel nem az én napszakom. Szinte mindig elkések, és ebből még egy munkahely sem tudott kinevelni. A Prezi az első, aki viszont nem is próbál. Itt ugyanis nincsenek kőbe vésett munkaórák, mágnes kapu az ajtóban vagy öttel kevesebb szék, mint ahány alkalmazott. itt felnőttként kezelik az alkalmazottakat.


 


A Prezi a második otthonom


Az iroda elképesztően kényelmes és barátságos. Nagy terek, kényelmes fotelekből kialakított szigetek, játékok, az elmenekülni vágyóknak csendes szoba és egy csupa finomságokkal töltött konyha teszi változatossá a nem is annyira szürke hétköznapokat. Sokszor szinte fel sem tűnik, hogy a munkahelyeden vagy és nem otthon. Olyannyira, hogy 10-12 órákat is képes bent tölteni az ember, ha határidős munkáról van szó anélkül, hogy haza vágyna.


 


A Prezinek van víziója


A szervezeti filozófia, a jövőkép és a misszió általában valami PR maszlag, amit azért írnak, hogy egy mosolygó kisgyerekes stock fotó kíséretében jól mutasson a honlapon. A Prezinél teljesen mást tapasztalok. A vezetőkre az otthoni gyakorlattól szinte teljesen elrugaszkodott módon a hosszú távú gondolkodás és a távlati célok, valamint a remek termék előállítására törekvés a jellemző. A céget átjárja a magasabb cél iránti elkötelezettség. A Prezi mer nagyot álmodni és itt tényleg hisznek abban az alkalmazottak, hogy egyszer 2 milliárd felhasználót fognak inspirálni arra, hogy színesebbé és érdekesebbé tegyék a prezentációikat. Magával ragadó érzés ilyen környezetben dolgozni. Emellett a cég és az alkalmazottak rengeteg CSR tevékenységben vesznek részt, többek között szegény sorsú fiatalokat mentorálnak, lányokat tanítanak programozni, ösztöndíjjakkal segítik a tehetséges fiatalokat és fáradhatatlanul dolgoznak azon, hogy Budapestet egy nemzetközi tech hub-bá tegyék.


 



 


A Preziben fantasztikus emberek dolgoznak


A company's greatest asset are the employees, azaz egy cég legnagyobb értékét maguk a dolgozói alkotják. Ezzel a felütéssel kezdődik szinte minden valamire való HR könyv. Nálunk a főiskolán, ha ezt tudtad megbukni már nem tudtál. Ezért én is megtanultam, de nem igazán értettem. Itt a Prezinél azonban van ebben a mondatban igazság. A munkatársak ugyanis amellett, hogy a saját részlegükön dolgoznak, részt vesznek más, a saját területükhöz nem szorosan kapcsolódó feladatok vagy problémák megoldásában is kis, különböző részlegekből összeálló csapatokban. Brainstormingolnak, ötleteket dolgoznak ki, új megközelítésekkel kísérleteznek, és innovatív módokon próbálják meg a céget előre vinni. Így a termék és a vállalat pusztán attól is folyamatosan fejlődik, és friss ötletetekkel bővül, hogy az alkalmazottakat különböző területeken hagyják kibontakozni. Ráadásul ez a változatos és inspiráló munkakörnyezet az alkalmazottakat is motiválja.


 



 


Az élet nem csak a munkáról szól a Preziben


Az első munkanapomon egy óriási szivacslövedékekkel töltött játék pisztoly (NERF gun) fogadott az asztalomon és kitudja még mennyi lapul a kollégák fiókjaiban. Ez és megannyi játék a Prezi mindennapjainak a része. Emellett gyakran közös edzésekkel szakítják meg az ülőmunkát, és azok a Prezisek, akik valami mások számára is érdekes tudással rendelkeznek, legyen az tánc, főzés vagy más hobbi, gyakran tartanak munka után a többi kíváncsi kollégának órákat. Ja, és van egy kollégánk, aki csak azért van, hogy az ilyen és ehhez hasonló kezdeményezéseket szervezze és az életet a Preziben boldogabbá tegye.


 



 


Preziben rengeteg jó ötlettel találkozik az ember, a cég kultúra valahogy teljesen más, mint egy átlagos cégnél, nem beszélve a személytelen multikról. Remélem egyszer Budapest az ilyen cégekről és cégkultúráról lesz híres, hiszen ha valahol itt nem csak egy kötelező rossznak érzi az ember a munkával töltött időt.