Vállalható Vállalkozás Teszt >>

Erdő István

a Bridge Budapest ösztöndíjasa, Samebug, Budapest

Munka egy techcégnél – közgazdász diplomával

Az Egyesült Királyság egyetemeiről kikerülő végzősök nehezen találnak munkát a diploma megszerzése után. A versengő környezetben nehéz kitűnni, különösen, ha nem az egyik célegyetemről kerültél ki. A rendszer szerintem több ponton is rossz, de nem ebben a posztban fogom kifejteni a véleményemet. Inkább elmesélem, milyen váratlan eredmények értek, amikor más területekre is kiterjesztettem az álláskeresésemet.


Közgazdászhallgatóként a társaim folyamatosan azt mantrázták, hogy menjek tanácsadónak vagy helyezkedjek el egy befektetési banknál. Beláttam viszont, hogy nem csak ez a két lehetőség létezik, és nekem nem is kell ilyen korlátok közé szorítanom magam. A tanácsadás és a befektetési bankok világától távol, rengeteg klassz lehetőség várja még az embert. Még azt is idehoznám érvként, hogy rengeteget lehet tanulni az életről, ha a „szűk szakterületünkön” kívül is kipróbáljuk magunkat.


Miután júliusban átvettem a közgazdászdiplomámat, elhatároztam, benyújtom a pályázatomat egy programra, amely magyarországi startupokat támogat: Bridge Budapest. A Samebugnál – amely egy tech-startup és a programozók kódhibamegoldási módszereinek megváltoztatásával foglalkozik – megtanulhattam, hogyan kell üzletet építeni. Októberben megkaptam feladatkörként az ügyfélkapcsolatokat (Customer Relations). Ez nagyon más volt, mint amit korábban tanultam. A nonprofit, fiatal vezetői platform, az AIESEC keretében végzett önkénteskedés ugyan adott némi értékesítési tapasztalatot, de másom nem volt. Teljesen új közeget jelentett, hogy programozókkal kellett beszélnem és nekik fejlesztettem termékeket.



Az első hét tényleg nehéz volt, hiszen meg kellett tanulnom a szakkifejezéseiket. Már az első napon feladatul kaptam, hogy nézzem át egy soron következő konferencia előadóit. Mivel a cég alapítói tervezték, hogy elmennek erre a rendezvényre, így nekem kellett kiválogatnom, hogy kivel is lenne érdemes beszélniük. Őszintén szólva fogalmam sem volt, hogy mit is csinálok, de kezdésként nagyon hasznos volt, hogy kérdezhetek a kollégáktól. A hét gyorsan eltelt, és az iparággal kapcsolatos ismereteim robbanásszerűen bővültek. A múlt heti konferencia lezajlott, és sikerült megbeszélést szerveznem néhány előadóval.


Még egy hónap után is azt kell, hogy mondjam, rengeteg tanulnivaló van. Annyit viszont már megtanultam, hogy magam is meg tudjak határozni előremutató stratégiákat. Számos feladatot magamhoz vettem és még többnek a megoldásában vettem részt. Mindettől megtanultam érzékelni a vállalt felelősségem súlyát, hiszen most már látom, mekkora hatása lehet egyes akcióknak.


 A Samebug startupcégnek megvannak a maga előnyei és hátrányai. Nincsen igazán hierarchia, ettől pedig barátságos légkörben dolgozhat egy asztalnál a munkáltató és a dolgozó. Ha kérdésem van vagy valamilyen anyagra van szükségem, akkor bárkit megkérdezhetek (akár a főnökömet is) a közelben. Ez összehozza a szervezetnél dolgozókat, mert a szemünk előtt dolgozik keményen mindenki más is ugyanazért a célért, és ez nagyon lelkesítő tud lenni. A terveket rendszeres meetingeken készítjük, ahol a folyamatokat is átbeszéljük és mindenki hozzátehet valami lényegeset. Általában együtt ebédelünk és vannak csapatépítő foglalkozásaink is (legutóbb egy szabadulószobába mentünk, és határidő előtt ki is jutottunk). A hátrány az, hogy nagyon sok a bizonytalanság. Hadd érzékeltessem ezt egy példán: a második héten interjúsorozatot készítettünk – egyszereplősöket és céges csapatosat is –, hogy betekinthessünk a viselkedésmintákba, és információkat szerezzük a megfelelő termék kifejlesztéséhez. A hét végén leültünk, hogy átbeszéljük a tanulságokat, és a közvetlen tanulság az volt, hogy a megoldani kívánt probléma nem is létezik. A meeting nagyon negatív hangvétellel zajlott, és én nagyon rossz érzéssel tértem haza. Hétfőn viszont visszatértünk, és mindenki új elképzelésekkel állt elő a továbblépéshez és a tanulságok kezeléséhez – és ettől újra tudtuk, hogyan is kell haladnunk. Az egész hónap egy érzelmi hullámvasút volt.


 Az elején azt írtam, hogy az itt szerezhető tapasztalattömeg rengeteget tanít az életről. Ezt a kijelentésemet továbbra is fenntartom. Az élet gyakran igazságtalan és nehéz, de rajtunk múlik, milyen választ adunk. Attól, ha valaki azt mondja rád, hogy haszontalan munkát végzel, lehet hogy belemész egy nem éppen épületes vitába, de végső soron rajtad múlik, hogy csak reagálsz vagy kezdeményezőként lépsz-e fel. Saját döntésünk, hogy kezdeményezők leszünk, és megváltoztatjuk a termékről alkotott képet. Jó ötlet volt? Senki sem tudja biztosan, viszont tettünk érte valamit.